részletes rendelőkereső

A bérleti szerződésről

A bérleti szerződés szabályai az új Ptk.-ban

Magyarországnak új Polgári törvénykönyve született, mely 2014. március elsejétől hatályos és a jogszabályok között a 2013. évi V. törvényként szerepel.

A bérleti szerződésről

Hangsúlyozni kell, hogy a bérleti szerződést mindkét fél érdekében, foglaljuk írásba. A bérleti szerződésben a felek megállapodása alapján, meghatározott pénzösszeget(kaució) lehet megnevezni, mely a bérbeadó részére jelent biztosítékot arra, hogy a bérlő a szerződésből fakadó kötelezettségeit megfelelően teljesíti. Ha a kaució mértéke meghaladja a háromhavi bérleti díj összegét, a bérlő kérésére a kaució mértékét bíróság mérsékelheti.

Vitára adhat okot a bérlőt megillető, ún. elvitel joga. Szemléletes példával élve, ha a bérlő, saját költségén klímát szereltet be az ingatlanba, előfordulhat, hogy a szerződést megszűnését követően el akarja azt vinni. A Ptk. szerint ezt az elviteli jogot nem gyakorolhatja a bérlő, ha a bérbeadó, a dolog megváltása fejében megfelelő mértékű kártalanítást ajánl fel. Célszerű, és erre a jogszabály lehetőséget is ad, hogy az elvitel jogát már a szerződésben szabályozzuk. Lehetőségünk van az elvitel jogát kizárni, vagy korlátozni.

A hatályos rendelkezések továbbra is lehetővé teszik a bérbeadó oldalán, hogy a bérlő nem fizetése esetén annak tárgyain zálogjogot keletkeztessen. A zálogjog azonban csak a bérleti díj és a költségek erejéig áll fenn.

A bérlő tűrési kötelezettségei

A kiadott ingatlan állagának megóvásához szükséges munkálatokat a bérlő köteles eltűrni. Azonban nem köteles tűrni, a korszerűsítéshez tartozó munka folyamatokat, ha azok a bérlemény rendeltetésszerű használatát  jelentősen korlátozzák. A bérbeadó kötelessége, hogy az ilyen korszerűsítési munkákról és azok tervezett időtartamáról írásban tájékoztassa a bérlőt. Az írásbeli értesítés kézhezvételét követő hónap utolsó napjáig a bérlő a szerződést felmondhatja.

A bérleti szerződés megszűnésének formái

Határozatlan időre szóló bérleti szerződést a felek minden hónap 15. napjáig a következő hónap végére felmondhatják, ha szerződésben hosszabb felmondási időt nem kötöttek ki. Ha a felmondás nem a fenti 1,5 hónapos felmondási idő betartásával történik, a bérleti jogviszony a felmondás közlését követő 2. hónap végére megszűnik, azaz a bérleti szerződést ekkorra felmondottnak kell tekinteni. Eddig a rendes felmondás eseteit taglaltuk.

Lehetőség van azonban felmondani a bérleti szerződést bármely fél szerződésszegése miatt is. A bérbeadó, a bérlő előzetes felszólítását követően, minimum 15 napos felmondási időt hagyván, a felmondást követő hónap utolsó napjára felmondhatja a bérletet. Erre akkor van lehetősége, ha a bérlő, a bérleményt nem rendeltetésszerűen használja. A bérbeadó mentesül a felszólítás kötelezettsége alól, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy nem várható el a bérbeadótól a bérlet fenntartása. A kifogásolt magatartásról való tudomásszerzést követő 8 napon belül kell közölni a felmondást.

 

Vissza a lap tetejére